Másodlagos nemi jellemzők és erekció biztosítása.

másodlagos nemi jellemzők és erekció biztosítása

Nemi szelekció

Charles Darwin angol természettudós, — Darwin után a nemi szelekció hosszú évtizedekre erősen háttérbe szorult, szinte feledésbe merült: olyannyira, hogy az as években gyakorlatilag újra fel kellett fedezni. Ennek főbb okai: szkepticizmusa szexualitással szembeni előítéletek, prüdériavalamint ragaszkodás ahhoz, hogy az ember az állatvilág felett áll.

A biológusok addig főleg a természetes szelekcióval magyarázták, igyekeztek magyarázni az egyes fajspecifikus vonásokat, ill.

Az utóbbi néhány évtizedben azonban egyrészt az állatok viselkedésével foglalkozó etológiamásrészt pedig az ember lelki folyamatait, viselkedését tanulmányozó pszichológia részéről egyre több jelenséget sikerült viszonylag egyszerűen megmagyarázni a nemi szelekció révén, ami felbátorította a kutatókat.

A nemi szelekció általában[ szerkesztés ] Az elképzelés alapja, hogy az állatok számos olyan jellegzetességet fejlesztettek ki, amelyek szigorúan véve nem szolgálják az egyedet a túlélésben, viszont segítenek neki abban, hogy minél több utódja szülessen.

Ezt a nemi szelekció segítségével kétféleképpen érik el: valamely jellegzetességgel vonzóvá teszik magukat az ellenkező nem számára nemek közötti, interszexuális vagy epigámikus szelekció ; vagy elriasztják vele az azonos nemű vetélytársakat nemen belüli, intraszexuális szelekció.

Ahhoz azonban, hogy a nemi szelekció működjön, egyrészt az egyik nemben ki kellett alakulnia valamely jellegzetességnek, másrészt pedig az ellenkező nemben vonzalomnak kell ébredni a kérdéses jellegzetesség iránt.

tabletták merevedése hogy a pénisz hosszú ideig felálljon

Óriásszarvas csontváza: a szarvak hossza elérte a 2,7 m-t, tömegük pedig a 40 kg-ot. Míg tehát a természetes szelekció olyan tulajdonságokat fejleszt ki egy faj számára, amelyek segítik az egyedeket a túlélésért vívott harcban, addig a nemi szelekció a felelős általában egy fajon belüli olyan változatosságokért, amelyek nem szolgálják szigorúan az egyedek túlélését.

Ugyanakkor a nemi szelekció révén ennek az ellenkezője is bekövetkezhet: vagyis új fajok is kialakulhatnak. Az állatvilágban másodlagos nemi jellemzők és erekció biztosítása nőstények versengése a hímekért sokkal ritkább. A nemi szelekció mint a természetes szelekció motorja[ szerkesztés ] Tollas dinoszaurusz rekonstrukciója Az már Darwinnak is gondot okozott, hogy az állatok számos, a túlélés szempontjából hasznos szerve miként fejlődhetett ki.

Az ugyanis nem volt kérdés, hogy egy-egy hasznos szerv kifejlődéséhez hosszú idő kellett, de az viszont már igencsak nehezen elképzelhető, hogy fejletlen formáikban hogyan maradhattak meg az egyes szervek amíg hasznossá nem váltak: hiszen a természetes szelekció minden a túlélés szempontjából felesleges dolgot szigorúan kirostál.

Ezt a problémát Geoffrey Miller amerikai evolúciós pszichológus szerint a nemi szelekció segítségével lehetne feloldani. Miller az első madarak tollas dinoszauruszok tollait hozza fel lehetséges példának.

A mai madarak szárnyai nyilván nem hirtelen, hanem fokozatosan jelentek meg.

A nemi működések és a szexualitás Eszköztár: Az emberi élet folytonosságát az utódok nemzése, születése és felnevelése biztosítja. Az utódok a petesejt és a hím ivarsejt egyesülésével kialakuló zigótából indulnak fejlődésnek az anyai szervezetben. A hím ivarsejtek a férfiak, a petesejtek a nők testében, az ivarmirigyekben képződnek. A férfiak ivarmirigye a here, a nőké a petefészek. A szaporodás szervrendszerét mindkét nemben több szerv alkotja, ezek az ivarsejtek érését, elvezetését, az utódnemzést stb.

Az is nyilvánvaló viszont, hogy az első szárnyakkal pontosabban: tollas végtagokkal még nem tudtak repülni az ezzel rendelkező dinoszauruszok. Miller szerint az első tollak véletlenszerűen, pusztán testi díszítményként jelenhettek meg, és a nemi szelekció révén maradtak fenn, ill.

Férfi nemi hormonok laborvizsgálata

Azután pedig, hogy idővel egyes egyedeket a tollas végtag segített a túlélésben, már a természetes szelekció révén fejlődhetett tovább.

Az eredmény: a kakasoknál olyan pompás farktollazat fejlődött ki, amely sok esetben hátrányt is jelenthet számukra. A tojó jellegtelensége viszont azért fontos, mert egy díszes tollazattal csak felhívná magára a ragadozók figyelmét, pedig neki kell felnevelni a fiókákat.

A merevedési zavar lelki okai

Ugyanis betegségek, sérülések, genetikai rendellenességek általában rontják a test szimmetriáját. Az interszexuális szelekció eredménye a nemek külalakját illetően általában a díszes tollazatban és egyéb külsőségekben mutatkozik meg.

Cowper-mirigy egy pár A férfi külső nemiszervei A férfi külső nemiszervei a pénisz hímvessző és a herezacskó skrotum. A heréket és mellékheréket amelyek a herezacskóban vannak, rendszerint a belső szervekhez számolják, bár a hasüregen kívül található.

Példa intraszexuális szelekcióra[ szerkesztés ] A nemen belüli szelekció esetén általában a hímek megküzdenek egymással a dominancia-rangsor magasabb pozícióiért ill. Mivel legtöbbször ez a küzdelem test-test elleni főleg rituális, olykor vérre megy, de ritkán élet-halál harcezért ezen fajoknál a hímek testmérete nagyobb, mint a nőstényeké. Ennek oka, hogy a hímek kompetíciója versengése elsősorban a testi erőben jelentkezik.

Nőstény és hím elefántfóka: jól látható a hatalmas méretkülönbség közöttük Egymással küzdő szarvasbikák Hím és nőstény oroszlán Vetélkedő zsiráfbikák Jó példa erre az elefántfókák Mirounga angustirostris esete: a szaporodási időszak előtt a bikák keményen megküzdenek egymással a kedvező fekvésű partszakaszokért. Az eredmény: az elefántfóka bikák kétszer-háromszor nagyobbak, mint a tehenek.

A fentieket Patricia Brown amerikai pszichológus állatkísérletei is megerősítették.

fórum, ha gyenge erekció

Brown és munkatársai szíriai aranyhörcsögök hímjeit párosával összeengedték, hogy az egymás közötti harcaik során kialakuljon közöttük a dominancia-rangsor. Az egyes kifutók egy közös térre nyíltak, ahová ovuláló nőstényeket helyeztek el egyesével. Ezzel a kísérlettel arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy ha csak a nőstényeken múlna a választás, akkor vajon milyen hímet választanának maguknak?

  1. A kívülről bevitt, nagy mennyiségű szteroid csökkenti az eredetileg normális tesztoszteron szintet, aminek következtében romlik a spermatermelés.
  2. Az egészséges életmód | Sulinet Tudásbázis
  3. Férfi nemi hormonok laborvizsgálata - Medicover Labor
  4. A pénisz görbülete
  5. Hogyan hat a bal here a merevedésre
  6. Nemi szelekció – Wikipédia

Azt kapták eredményül, hogy a nőstények mindig a legdominánsabb hímet választották. Ez leginkább a territoriális területvédő hímek esetén kifejezett: egy állatfaj esetén minél nagyobb a hímek által birtokolt háremek átlagos mérete, annál nagyobb a fajon belül a hímek és a nőstények közötti méretkülönbség. Az intraszexuális szelekció azt is eredményezi, hogy egy populáció nem mindegyik egyede vesz részt a szaporodásban.

Ez a jelenség megfigyelhető például az oroszlánoka vízilovaka gorilláka páviánoka makákóka hulmánok és néhány rágcsálófaj között. Sok állat fajnál nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy esetükben melyik fajta nemi szelekció működik. Ez a helyzet a szarvasfélék Cervidae és antilopfélék Antilopinae esetében is, amelyek hímjei a párosodási másodlagos nemi jellemzők és erekció biztosítása a nőstények előtt küzdenek meg egymással.

Navigációs menü

Általában a győztesek párosodnak, de elképzelhető, hogy a hímek agancsai, teste és mozdulatai is befolyásolják a nőstényeket. Nemi szelekció az állatvilágban[ szerkesztés ] Nemi szelekció a gerinctelenek között[ szerkesztés ] A nemi szelekció csak az ivarosan szaporodó fajok között létezik és az alacsonyabb rendű állatoknál kevésbé kifejezett vagy látványos.

Ennek oka nagyrészt az, hogy náluk az ivadékgondozás viszonylag kis ráfordítást igényel. Ez legtöbbször abban merül ki, hogy a petéiket valamely biztosabb helyre rakják le: nagyszámú utódaikat ezután gyakorlatilag rábízzák az elemekre és a véletlenre. A gerinctelen fajok különböző nemei általában szag- hang - és vizuális jelekkel hívják fel egymásra a figyelmet amely módszerek persze a magasabbrendű gerinces fajok között is megfigyelhetőek : vagyis rájuk inkább az interszexuális szelekció a jellemző.

A gerinctelenek legnagyobb fajgazdagságú törzsét az ízeltlábúak adják, így a példákat könnyebb közülük választani. Szagjelek[ szerkesztés ] Szagjeleket főleg a repülő rovarok használnak. A fajok legtöbbjénél a hímek [a selyemlepkéknél Bombyx mori a nőstények] jellegzetes anyagokat bocsátanak ki ezeket általánosságban feromonoknak nevezzük másodlagos nemi jellemzők és erekció biztosítása, amelyeket a nőstények megfelelő receptorok segítségével érzékelnek, és képet kaphatnak általa a hímről.

A feromonok hatóanyaga és hatótávolsága legtöbbször fajspecifikus.

erekció módjai a fokozáshoz milyen jó ital a jó merevedéshez

Ebben a versengésben azok a hímek a sikeresebbek, amelyek minél több nőstényt tudnak minél nagyobb távolságról magukhoz csábítani. Az illatok azonban sokszor a ragadozók figyelmét is felkelthetik, és emiatt nem érdemes annak intenzitását egy szint fölé emelni. E hátrány kiküszöbölésére sok faj erősen fajspecifikus feromonokat használ, amelyeket csak saját fajtársaik tudnak érzékelni. A feromonokat a mezőgazdaságban a rovarirtáshoz is felhasználják: segítségükkel csalják csapdába valamely kártevő rovarfaj hímjeit.

Hím szarvasbogár. Nőstény szarvasbogár. Egy másik hatékony módszer a nőstények figyelmének felhívására a gerinctelenek között a hangképzés. Az ízeltlábúak között ennek nagyon jó példáját adják a kabócák és a tücskök.

másodlagos nemi jellemzők és erekció biztosítása

A hangjelekről is elmondhatók ugyanazok, mint a szagjelekről: jó, ha nagy a hatótávolságuk [például gyógynövény a péniszhez lótücsök Gryllotalpa vulgaris Y alakú üregből ciripel, hogy hangját minél messzebb lehessen hallani]; de ugyanakkor a ragadozók figyelmét is felhívhatják [például egy észak-amerikai tücsökfaj Gryllus intiger a prédája egy parazita légyfajnak Euphasiopteryx ochraceaamelynek példányai a ciripelő hímekre helyezik petéiket, hogy a kikelő lárvák a tücsök testébe mászva elfogyasszák azt].

Vizuális jelek[ szerkesztés ] Vizuális jeleket használnak a közismert nagy szentjánosbogár Lampyris noctiluca hímjei, amelyek fényvillanásokkal hívják fel magukra a nőstények figyelmét.

A párzás A hím nemi működés egyik lényeges mozzanata a párzás, amely idegi és hormonális impulzusok, feltétlen és feltételes reflexek összehangolt láncolatában valósul meg.

Szintén vizuális jelekkel kommunikálnak egymással egy lepkefaj Pieris protodice egyedei, amelyek szárnyain ultraibolya fényben látszódó pigment-mintázat található: a hímekén több, a nőstényekén kevesebb. A rovarok látnak az ultraibolya tartományban is, így meg tudják különböztetni egymást, ill.

Vetélkedés a testi erőben[ szerkesztés ] A testi erőben történő vetélkedés intraszexuális szelekció nem ismeretlen, de viszonylag ritka a gerinctelenek rovarok között. A hímek célja, hogy riválisukat a torkuknál vagy potrohuknál megragadva elcipeljék másodlagos nemi jellemzők és erekció biztosítása nőstény közeléből és tőle valamivel távolabb jó alaposan "a földhöz vágják".

Nemi szelekció az alsóbbrendű gerincesek között[ szerkesztés ] Interszexuális szelekció a hüllőknél — háromszarvú kaméleon. Az alsóbbrendű gerincesek halakkétéltűekhüllők között kevésbé látványos a nemi szelekció, mivel a madarakhoz és az emlősökhöz képest sokkal fejletlenebb az ivadékgondozásuk kivételek persze itt is vannak.

NEMISÉG: SZERVEK ÉS FUNKCIÓK

Ezen osztályokba tartozó fajok nőstényei általában igen nagyszámú ikrát, petét ill. A halakra inkább az interszexuális szelekció a jellemző: vagyis a két nem képviselői a másik testét figyelik annak méretét, alakját, színeitmintázatátés abból próbálják megállapítani egymás rátermettségét. Vannak fajok [például a kölönte Cottus bairdi ], amelyek hímjei territoriálisak: ők ívóhelyet őriznek.

A kétéltűek közül a békák hímjei elsősorban hangjelekkel hívogatják a nőstényeket: közülük azok a sikeresebbek, amelyeknek a hangja a legmesszebbre hallatszik. Náluk is nagyobb azonban annak a lehetősége, hogy a hímek ragadozók zsákmányául esnek, ezért vannak néma fajok is. Vannak békafajokamelyek hímjei territoriálisak is: szaporodásra alkalmas vizes élőhelyet őriznek. A hüllőknél előfordul mind az intra- mind az interszexuális szelekció: a hímek megküzdenek egymással másodlagos nemi jellemzők és erekció biztosítása különféle módokon udvarolnak a nőstényeknek.

Lásd még